PANNÓNIA CSILLAGAI

PANNÓNIA FILMSTÚDIÓ

A Pannónia Filmstúdió Magyarország legnagyobb, a világ egyik legnagyobb rajz-, animációs- és szinkronfilmstúdiója volt, mely 1951-ben alakult és 1957-től működött önálló vállalatként. Az itt készült filmek és sorozatok mennyisége mellett azok minősége és a készítésük során használt úttörő technológiák emelték a filmtörténet legjelentősebb animációsfilm-stúdiói közé, a termeiben készült filmszinkronok pedig világhírűvé tették szakmai körökben a magyar szinkront. A vállalat a rendszerváltás utáni több mint két évtizednyi haláltusáját követően 2015-ben szűnt meg.

A stúdió története

A háború után, amikor elkezdődött a filmgyártás, alig volt ismert a neve az itthoni képzőművészek és grafikusművészek azon csapatának, akik rajzfilmkészítéssel kísérleteztek, vagy reklámkészítéssel foglalkoztak. 1948-ban, a Magyar filmgyártás államosításakor Macskássy Gyula és még négy ember dolgozott a Mafilm II-es telepén, ahol akkor a Mafirt Rt. volt, később a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár. Ez a kis csoport államilag finanszírozott reklám- és propagandafilmeket készített. Macskássy kitűnő alkalmazott grafikus volt. Ezt tanúsítják reklámfilmjei, amelyek még a háború előtt a Coloriton Stúdióban (később: Macskássy és Társa) készültek. Itt a kezdeteknél Halász Jánossal (később John Halas), Kassowitz Félixszel és Szénásy Györggyel dolgozott együtt, a rövid reklámzenéket a zseniális muzsikus, dr. Ilosvay Gusztáv szerezte, aki haláláig Macskássy szerzőtársa maradt.

Az új korszak a magyar rajzfilmgyártásban 1957-ben a Pannónia Filmstúdió épületének felépítésekor következett be. A rajzfilmes részlegből Rajzosztály lett, azonban még mindig a reklámfilmen volt a hangsúly. 1956-ban Macskássy öt reklámfilmjét nevezték be a Cannes-i Nemzetközi Reklámfilm Fesztiválra. A reklámfilmből kinőve született meg hazánkban a rajzfilmágazat, és 1970-re eljutott az „animációs filmgyártás” rangig. A rajzfilmes részleg – Macskássy, Dargay és még négyen – a reklámkészítés felé fordultak, hogy a rajzfilmkészítés létjogosultságát valamint folytonosságát biztosítani tudják.

1964-től a Rajz- és bábfilm osztályból Rajzfőosztály lett, amelynek 14 alkotócsoportja volt ekkor. Javultak a technikai feltételek is. A műfajban nemcsak minőségi változás, hanem mennyiségi is végbement. 1957 előtt évente egy-egy film készült, 1957–61 között évente 2-3-4, 1962-től tovább gyarapodva, évente 8-9, a hatvanas évek második felében 10 és 15 között volt az egyedi filmek száma a reklámfilmek mellett. 1963-ban elkezdődött a hazai sorozatfilmek gyártása.

A hatvanas évek volt a magyar animáció újhullámos korszaka, amelyet Macskássyék és a nyomukban felnövekvő nemzedék teremtett meg: Dargay, Nepp, Csermák Tibor után Kovásznai György, Gémes József, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Reisenbüchler Sándor, Vajda Béla, Várnai György, Szabó Sipos Tamás, Szabó Szabolcs, Mata János, Temesi Miklós valamint a bábfilmes Imre István mellett Foky Ottó. 1965-ben 14 db egyedi film, 14 db sorozatepizód, 36 reklám és főcím, és 38 rendelt film készült. Ennek jelentős része elsőfilmes fiatalok műve volt. Ez idő tájt már használatos az animációs film kifejezés. Bővült a különböző animációs technikák köre. 1968-tól a stúdió elnevezésében is jelentkezik a változás, neve a Pannónia Film, Rajz és Animációs Stúdió-ra változik. Macskássy Gyula 1971-ben bekövetkező haláláig a stúdió aktív, vezető munkatársa volt.

1981-re a rajzfilmágazat Oscar-díjas műfajjá vált, majd a világ animációs filmgyártóinak élvonalába, az öt legnagyobb közé emelkedett az amerikai Walt Disney és Hanna-Barbera, a szovjet Szojuzmultfilm és a japán Toei mellett. Ekkor lett a „Pannónia” nemzetközileg ismert és elismert márkanév, amely nem mindig volt az animációs filmgyártás kizárólagos tulajdona.

1968 és 1986 közé esik a magyar animáció nagykorúsága. 1968-tól a hetvenes évek végéig az alig százfős stúdió létszáma megháromszorozódott. A nyolcvanas évekre három generáció dolgozott együtt a tartósnak ígérkező műtermi rendszerben. Az egyre szaporodó elismerések, megrendelések mellett elkezdődött a hosszú rajzfilm gyártása is.

Komoly és hosszú távú megrendelője lett a Pannóniának a Magyar Televízió. Rofusz Ferenc A légy című munkája Oscar-díjas lett 1981-ben. Időközben megváltozott a rajzfilmgyártás intézményének szervezeti felépítése. A budapesti központ vidéken is létrehozott stúdiókat. 1971-ben Kecskeméten, Mikulás Ferenc, 1979-ben Pécsett, Varga Csaba vezetésével. Ezt a szerteágazó intézményt a jogász-közgazdász végzettségű dr. Matolcsy György igazgató tartotta kézben az ötvenes évektől egészen nyugdíjba vonulásáig.

1986-ban a Pannónia Film Rajz és Animációs stúdiója különvált a Szinkrontól, a neve Pannónia Film Vállalat lett. Az 1986 és 1990 közötti korszakra jellemző az állami dotáció csökkenése, amelynek hatására a Film főigazgatóság meg is szűnt a filmszakmától megvont állami támogatás következtében. Közben a Magyar Televízió is jelentősen csökkentette a megrendeléseit, majd a MOKÉP is felmondta az együttműködést. A kommercializálódó filmipar az alkotóktól új hozzáállást kívánt, és új lehetőségeket kínált. a Pannónia a hagyományos filmkészítésre állt be.

A Pannónia összeomlása 1990-ben következett be, több kisebb-nagyobb stúdióra esett szét. Elsőként Varga Csaba alapított önálló stúdiót 1988-ban. 1991-ben önállósodott a Kecskeméti Filmstúdió is. 1992-ben alakult Magyar Cartoon, amely azért jött létre, hogy az EU médiaprogramjához kapcsolja a magyar animációs filmgyártást, 1995-re 10 rajz és 2 bábfilmstúdiót tartott számon. A megmaradt Pannónia Film Vállalatból 1994-ben megalakult a Pannóniafilm Kft., amelynek ügyvezető igazgatója 1996-tól Jankovics Marcell lett. A Pannónia rajzfilmgyártása elköltözött a Hűvösvölgyi úti sárga épületből a harmadik kerületi Kerék utca 80. szám alá.